Üdvözöljük az OMVK Csongrád Megyei Területi Szervezetének honlapján!
A XXI. század emberének az internet használata már nem tartozik a kevesek által elérhető információs bázisok misztikus világába.
Ezért örömmel számolhatunk be a Csongrád Megyei Vadászkamara legújabb kezdeményezéséről, ami a vadászokkal való kapcsolattartás terén már nagyon szükséges lépés volt.
Legfrissebb hírek
Vadkísérő jegy és apróvad gyűjtőigazolás |
2012-01-06 |
|||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
A Kormányhivatal és az Országos Magyar Vadászkamara között 2011.11.30.-án létrejött együttműködési megállapodás értelmében 2011.12.01.-től a vadkísérő jegyet illetve az apróvad gyűjtőigazolást az OMVK Csongrád Megyei Területi Szervezete adja ki a jogosultak részére | ||||||||||||||||||||||
Felmérés |
2012-01-04 |
|||||||||||||||||||||
Az Országos Magyar Vadászkamara legutóbb 1999-ben végzett felmérést tagjai körében vadászati szokásairól, érdeklődési köréről. Kérjük szánjon pár percet az alábbi kérdőív kitöltésére és azt az irodában elhelyezett gyűjtőkosárba helyezve - vagy vadásztársaságon keresztül, vagy postai úton feladva - juttassa vissza területi szervezetünkhöz. | ||||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
Csoportos vadászjegy érvényesítés ütemezés és kihelyezett vadászjegy érvényesítés |
2012-01-03 |
|||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
Csoportos vadászjegy érvényesítés ütemezése 2012. évre 2012. január 9. /hétfő/: 9.00 óra Ruzsa és Környéke Vt. 10.00 óra Zákányszéki Ft. Vt. 10.30 óra Öttömösi Ft. Vt. 11.00 óra Pitvarosi Petőfi Vt. 13.00 óra Ásotthalmi Ft. VE. 13.30 óra Árpádhalmi Közsági Vt. 14.00 óra Maroslelei Ft. Ve. 14.30 óra Nagymágocsi Farmer Kft. 2012. január 10. /kedd/: 9.00 óra Földeáki Dózsa Vt. 10.00 óra Mindszenti Vt. 10.30 óra Tisza Bk. Vt. 11.00 óra Szegvári Vt. 13.00 óra Szakszervezeti Vt. 14.00 óra Vásárhelyi Róna Kft. Vt. 14.30 óra Kiss Ferenc Bk. Vt. 2012. január 11./szerda/: 9.00 óra Dalerd Zrt. 10.00 óra Előre Vt. 11.00 óra Csanyteleki Új Élet Vt. 13.00 óra Székkutasi Petőfi Vt. 13.30 óra Erdőrendezőségi Bk. Vt. 14.00 óra Homoki Nagy István Bk. Vt. 14.30 óra Cserfa Bk. Vt. 2012. január 12. /csütörtök/: 9.00 óra Őszeszék és Környéke VE. 09.30 óra Csongrád Bokrosi Vt. 10.00 óra Csongrádi Május 1 Vt. 11.00 óra Csanádpalotai Vt. 11.30 óra Királyhegyesi Ft. Vt. 13.00 óra Kiszombori Marosszögi E. Vt. 14.00 óra Deszki Gazdák Vt. 14.30 óra Röszkei Ft. Vt. 2012. január 16. /hétfő/: 9.00 óra Szegedi Felszabadulás Vt. 10.00 óra Makó Marosmenti Vt., Balástya Vt. 11.00 óra Móra Ferenc Vt. 13.00 óra Csanytelek és Térsége Ft. Vt. 13.30 óra Domaszéki Ft. Széchenyi Zs. Vt. 14.00 óra Sándorfalvi Vt. 14.30 óra Mórahalmi Árpád Vezér Vt. 2012. január 17. /kedd/: 9.00 óra Dorozsma-Domaszék Vt. 9.30 óra Kistemplom Tanya Vt. 10.00 óra Ópusztaszeri Vízügyi Vt. 11.00 óra Szatymazi Ft. Vt. 11.30 óra Körös-Éri Vt. 13.00 óra Hód-Mező Vadász Egyesület 13.30 óra Hódagró Zrt. Vt. 14.00 óra Üllés Potyondi Vt. 14.30 óra Eperjesi Gazdálkodók Egyesülete
2012. január 18. /szerda/: 9.00 óra Hunor Vt. 9.30 óra Dél-Tisza Vt. 10.00 óra Szentesi Új Barázda Vt. 11.00 óra Maros Vt. 11.30 óra Pankotai Agrár Rt. 13.00 óra Fábiánsebestyéni Önkorm. Vt. 13.30 óra Szentesi Hubertusz Vt. 14.00 óra Dr. Nagy Endre Bk. Vt. Szentes 14.30 óra Mentett-Réti Vt. 2012. január 19. /csütörtök/: 9.00 óra Nagyréti Vt. Szegedfish Kft. Bogárzó és Környéke Ft. VE. Bársony István Mg-i Szk. Isk. Balástyai Ft Vt-t Gazella Bk. Vt. 10.00 óra Szőreg Kübekházi Hármashatár Vt. OMVV Árpádhalmi VG. Hód-Vad Vadász és Termv. Khe. Kék Galamb Bk. Vt. Mártélyi Vadászok E. Királyhegyesi Bk. Vt. 11.00 óra Fábiánsebestyéni Kinizsi Vt. Gyurgyalag Bk. Vt. Ásotthalmi Bk. Vt. Szent Hubertus Csm.-i VE. Körös Maros NP Ig. Montágpuszta Sportvadászok Millenium 2000. Aranyfácán Bk Vt.
Kihelyezett egyéni vadászjegy érvényesítés 2012.
2012. január 23. (hétfő) 9-15 óra Hódmezővásárhely Szakszervezetei Vt. vadászháza Hódmezővásárhely, Táncsics M. u. 25. 2012. január 24. (kedd) 9-15 óra Csongrád Diana Szakképző Iskola Csongrád, Jókai u. 14. 2012. január 25. (szerda) 9-15 óra Makó Makói Marosmenti Vt. vadászháza Makó, Teleki u. 7. 2012. január 26. (csütörtök) 9-15 óra Szentes Új Barázda Vt. vadászháza Csallány Gábor part 5. (Liget) 2012. január 27. (péntek) 9-12 óra Ásotthalom DALERD ZRT. Ásotthalmi Erdészet Központi épülete Kiss F. körút 82.
| ||||||||||||||||||||||
175/2003. Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről |
2011-11-28 |
|||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 2. § E rendelet alkalmazásában 1. elektromos sokkoló: olyan hordozható elektromos eszköz, amely kis áramerősség mellett legfeljebb 10 000 V elektromos feszültség előállítása és közvetítése útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas, nem kizárólagosan, de beleértve az elektromos sokkoló botot, elektromos sokkoló pajzsot, bénító lövedéket kilövő pisztolyt és elektromos sokkoló lövedéket kilövő fegyvert; 2. forgalmazás: a közbiztonságra veszélyes eszköz továbbadására irányuló tevékenység, ideértve a kereskedelmi tevékenységet is; 3. jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott közúti szállító vagy vontató eszköz; 4. közforgalmú közlekedési eszköz: bárki által azonos feltétellel igénybe vehető közlekedési eszköz; 5. közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek a közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét; 6. nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eszközök nem kereskedelmi (turista) forgalomban nem vámkezelhetők. (3) Gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska csomagküldő szolgálat, ügynöki tevékenység, házalás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján nem forgalmazható. (4) Olyan elektromos sokkoló nem gyártható, nem szerezhető meg, nem birtokolható és nem forgalmazható, amely az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet szerint tiltott eszköznek minősül. Ez a tilalom a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására és használatára engedéllyel rendelkező szervekre és személyekre is vonatkozik. 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Melléklet a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:
b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer); c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek; d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray); e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat); f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló); g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek). | ||||||||||||||||||||||
43/2011 VM rendelet az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről |
2011-11-28 |
|||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
43/2011. (V. 26.) VM rendelet az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 26., 28. és 41. pontjában, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c)pont 4., 15. és 26. alpontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek során a vadászatra jogosult a) a tulajdonába kerülő elejtett vad 3. §-ban meghatározott mennyiségét átadja, valamint eladja a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek, b) a tulajdonába kerülő elejtett vadat felvásárlással és továbbértékesítéssel foglalkozó élelmiszeripari vállalkozónak vagy vadfeldolgozó üzemnek értékesíti. (2) E rendelet 12. és 13. §-ának előírásait arra a vadászatra jogosult által üzemeltetett vadbegyűjtő helyre kell alkalmazni, amelyben a vadászatra jogosult kizárólag a saját vadászterületén hasznosított (elejtett) vadat tárolja. Amennyiben a vadászatra jogosult az általa üzemeltetett vadbegyűjtő helyen nemcsak a saját vadászterületén hasznosított (elejtett) vadat tárol, a vadbegyűjtő helynek meg kell felelnie az az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet előírásainak. (3) E rendeletet nem kell alkalmazni a) a tenyésztett vadra, b) az elhullva talált vadra, c) azon tevékenységekre, amelyek során a vadászatra jogosult a tulajdonába kerülő elejtett vadat kizárólag magánfogyasztásra, mint végső fogyasztó felhasználja, vagy a tulajdonába kerülő elejtett vadat átadja, valamint eladja a végső fogyasztónak minősülő, vadászjeggyel rendelkező elejtőnek vagy az elejtőtől eltérő, a vadászatra jogosult vadászterületén a vadgazdálkodási tevékenységben elsődleges termelőként részt vevő végső fogyasztónak. (4) E rendelet végrehajtása során a) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i, 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseit, valamint b) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i, 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. apróvad: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásainak szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet [a továbbiakban: 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet] 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti állatfajok, 2. apróvad gyűjtőigazolás: az elejtett apróvad, képesített vadhúsvizsgáló, vagy hatósági állatorvos vagy magán-állatorvos által elvégzett részleges húsvizsgálatát igazoló, a fogyaszthatósági döntéshez részadatokat biztosító 2. melléklet szerinti kísérőirat, 3. azonosító jel: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vadászati törvény) 57. §-a szerinti azonosító jel, 4. Helyes Higiénia Gyakorlat: a vadászatra jogosult által folytatott elsődleges termelés szintjén jelentkező élelmiszer eredetű veszélyeket azonosító, valamint az azonosított veszélyek szabályozására kidolgozott útmutató, 5. helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység: a húsvizsgálat helyétől közúton legfeljebb 60 km távolságon belül és legfeljebb 1 óra alatt elérhető, valamint hűtött rakterű szállító járművel való szállítás esetén bármely Magyarország területén működő, vadhús-forgalmazási engedéllyel rendelkező, a végső fogyasztót közvetlenül ellátó kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység, 6. képesített vadhúsvizsgáló: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i, 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet IV. szakasz I. fejezet 2. pontja szerinti képzett személynek minősülő személy, aki a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) engedélyével rendelkezik, 7. nagyvad: a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állatfajok, 8. vadászatra jogosult: a Vadászati törvény 6. §-a szerinti vadászatra jogosult, 9. vadászati év: a Vadászati törvény 38. §-a szerinti vadászati év, 10. vadászjegy: a Vadászati törvény 60. és 61. §-ban meghatározott, a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 14. melléklete szerinti vadászjegy, 11. vadászterület: a Vadászati törvény 8. §-a szerinti vadászterület, 12. vadbegyűjtő hely: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által nyilvántartásba vett, a 12. és 13. §-ban foglaltaknak megfelelő létesítmény, 13. vadkísérő jegy: az elejtett nagyvadnak az elejtő és a képesített vadhúsvizsgáló vagy a hatósági állatorvos vagy magán-állatorvos által elvégzett részleges húsvizsgálatát igazoló, a fogyaszthatósági döntéshez részadatokat biztosító, az elejtett nagyvad jelölését kiegészítő, 1. melléklet szerinti adattartalommal bíró kísérő irat. 2. Az elejtett vad forgalomba hozatala 3. § (1) Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett nagyvad darabszáma nem haladja meg a 100 darab nagyvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatják az egy vadászati évben, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett nagyvad darabszám száz százalékának megfelelő, de maximum 100 darab nagyvadat. Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett nagyvad darabszáma meghaladja a 100 darab nagyvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatnak 100 darab a vadászati év során, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett nagyvadat, valamint az ezen felül elejtett nagyvad darabszám negyven százalékának megfelelő darab nagyvadat. (2) Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett apróvad darabszáma nem haladja meg az 5000 darab apróvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatják az egy vadászati évben, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett apróvad darabszám száz százalékának megfelelő, de maximum 5000 darab apróvadat. Azok a vadászatra jogosultak, amelyek esetében az egy vadászati évben hasznosításra tervezett apróvad darabszáma meghaladja az 5000 darab apróvadat, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozhatnak 5000 darab a vadászati év során, a vadászatra jogosult vadászterületén elejtett apróvadat, valamint az ezen felül elejtett apróvad darabszám maximum negyven százalékának megfelelő apróvadat. (3) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalomba hozatal során az élelmiszer birtokosa, az elejtett vad húsát hűtött rakterű szállító járművel bármely Magyarország területén működő helyi kiskereskedelmi és vendéglátó egységbe akkor szállíthatja, ha a szállító jármű rakterének hűtési rendszere aktív hűtési rendszer, amely biztosítja, hogy a szállított elejtett nagyvad hőmérséklete teljes tömegében 0-7 °C, az elejtett apróvad hőmérséklete teljes tömegében 0-4 °C legyen a szállítás teljes időtartama alatt. (4) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott forgalomba hozatal mennyiségi korlátozás nélkül végezhető. 3. A vadászatra jogosult és az élelmiszer birtokosának kötelezettségei 4. § (1) A vadászatra jogosultnak az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének megkezdését illetve megszüntetését, annak időpontjától számított nyolc napon belül nyilvántartásba vétel céljából a vadászterület helye szerinti élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalának írásban be kell jelentenie, az alábbi adatok feltüntetésével: a) a vadászatra jogosult aa) neve, ab) lakóhelye vagy székhelye, ac) levelezési címe, ad) vadászati hatóság által adott kódszáma, b) a vadászterület helye, c) az elejtett vad húsvizsgálatának helye; d) a vadászatra jogosult 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének pontos megjelölése, e) vadbegyűjtő hely címe. (2) Amennyiben a vadászterület több megye területére terjed ki, úgy azon élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalának kell megtenni a bejelentést, amelynek illetékessége a vadászterület nagyobb hányadára terjed ki. (3) Amennyiben az(1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vadászatra jogosult a) a 3. § (1) és (2) bekezdése szerint forgalmazható mennyiséget bizonyíthatóan túllépte, b) tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi, élelmiszerhigiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait olyan súlyosan megsérti, hogy azzal a fogyasztók egészségét sérti vagy veszélyezteti az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vadászatra jogosult 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének végzését egy évre megtiltja, és ennek tényét a nyilvántartásában feltünteti. (4) A járványügyi helyzettől függően a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) országos vagy területi szintű monitoring programot vezethet be a vadállománynak az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló jogszabályban felsorolt bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségekkel való fertőzöttségének felmérése céljából. A program gyakorlati végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a vadászterület helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság határozza meg az MgSzH által kiadott útmutató alapján. (5) A vadászatra jogosult az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenysége során mintát vesz az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által meghatározott esetekben a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek monitorozása érdekében laboratóriumi vizsgálat céljára elejtett vagy elhullva talált vadból, és azt az igazgatóság rendelkezésében megjelöltek szerint leadja. A minta laboratóriumba szállításáról az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság gondoskodik. A monitoring program során a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség megállapításra, valamint kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálatok állami költségre történnek. 5. § (1) A vadászatra jogosult az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység során köteles a) gondoskodni arról, hogy az elejtett vadat a hatósági állatorvos, a vadbegyűjtő helyen az elejtéstől számított 48 órán belül megvizsgálhassa, és olyan elejtett vad esetében, amelynek húsa trichinella parazitát tartalmazhat a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i, 2075/2005/EK bizottsági rendelet szerint mintát vehessen trichinella vizsgálatra, mielőtt az elejtett vad húsát a végső fogyasztónak minősülő természetes, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek átadja, vagy eladja, b) a szükséges intézkedéseket megtenni a trichinella vizsgálati mintának az MgSzH által kijelölt vagy trichinella vizsgálatra akkreditált laboratóriumba juttatása és laboratóriumi vizsgálata érdekében, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében hatósági állatorvos közreműködését kérni, c) gondoskodni a trichinella vizsgálati eredmények megérkezéséig az elejtett vad megfelelő megőrzéséről és tárolásáról, d) nyilvántartást vezetni 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint forgalomba hozott, elejtett vad darabszámáról, fajáról, nagyvad esetében a felhasznált azonosító jel sorszámáról, apróvad esetében a felhasznált apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, valamint arról, hogy az adott elejtett vad, mely végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységbe került, e) a d) pont szerinti nyilvántartást, megküldeni minden év március 20. napjáig a vadászterület helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, f) üzemeltetni legalább egy, a 12. és 13. § szerinti vadbegyűjtő helyet. (2) A vadászatra jogosult köteles a tevékenységéből fakadó élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelése érdekében Helyes Higiéniai Gyakorlatot bevezetni és működtetni, amely tartalmazza a) a vadászatra jogosult által az elsődleges termelés szintjén folytatott tevékenységének részletes leírását, b) az egyes tevékenységek kapcsán az élelmiszerbiztonsági veszélyek azonosítását, c) az azonosított veszélyek kockázatbecslését, és a kockázatbecslés alapján besorolt kockázati tényezők megszüntetése vagy elfogadható szintre való csökkentése érdekében bevezetett és alkalmazott intézkedéseket, valamint d) az elsődleges termelő tevékenység szintjén felmerülő kockázatok megelőzése érdekében bevezetett és alkalmazott helyes gyakorlati útmutatókat. (3) A vadászatra jogosult az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység során, amennyiben az elejtett vadat az Európai Unió másik tagállamában engedélyezett az elejtett vad felvásárlásával és továbbértékesítésével foglalkozó élelmiszeripari vállalkozásnak, vagy vadfeldolgozó üzemnek értékesíti, köteles a szállítás előtt a vadkísérő jegyekről, továbbá az apróvad gyűjtőigazolásokról, valamint a szállítmány minden egyéb kereskedelmi dokumentumáról másolatot készíteni és azt az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, az elejtett vad rendeltetési helyének megadásával megküldeni a szállítást követő 24 órán belül. A vadkísérő jegy, továbbá az apróvad gyűjtőigazolás eredeti példánya az elejtett vadat a rendeltetési helyig végig kell, hogy kísérje. 6. § (1) A vadkísérő jegyet darabonként 200 forint díj ellenében, az apróvad gyűjtőigazolást darabonként 100 forint díj ellenében, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság bocsátja a vadászatra jogosult rendelkezésére. (2) A vadkísérő jegyért, és az apróvad gyűjtőigazolásért fizetendő díjat az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. 7. § (1) Az élelmiszer birtokosa felelős az általa szállított, tárolt, forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások megtartásáért. (2) A 3. melléklet szerinti hússzállítási igazolást, vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartania. (3) Az élelmiszer birtokosa felhasználásig köteles biztosítani, hogy az elejtett nagyvad hőmérséklete teljes tömegében 0-7 °C, az elejtett apróvad hőmérséklete teljes tömegében 0-4 °C legyen. (4) Az elejtett vad szállítása során meg kell akadályozni annak szennyeződését. Az elejtett vadat egymásra halmozva szállítani tilos. 4. Az elejtett vad kezelése és vizsgálata 8. § (1) A forgalomba hozatalra szánt nagyvad elejtése után, az elejtő vadász köteles tájékoztatni az elejtett nagyvad további vizsgálatát végző személyt, az elejtése során megfigyelt rendellenes viselkedésről, a zsigerelés során tapasztalt rendellenes jellemzőkről, vagy ezek hiányáról. (2) A forgalomba hozatalra szánt valamennyi elejtett nagyvad csonkítatlan testét - trófeás vad esetében nem minősül csonkításnak a trófea eltávolítása - zsigereivel együtt, egy képesített vadhúsvizsgálónak, vagy egy hatósági állatorvosnak vagy egy magán-állatorvosnak az elejtést követően haladéktalanul meg kell vizsgálnia. Amennyiben a vizsgálat nem állapított meg rendellenes jellemzőket az elejtett nagyvad testén és zsigerein, a vadász az elejtés során nem figyelt meg rendellenes viselkedést és nem áll fenn a környezeti szennyeződés gyanúja, az elejtett nagyvadat a vizsgálatot végző személy kifogásmentesnek minősíti, az elvégzett vizsgálatok megállapításai alapján kitölti a vadkísérő jegyet, és a vadkísérő jegyre rávezeti az azonosító jel sorszámát. (3) A forgalomba hozatalra szánt apróvad elejtése után haladéktalanul, egy képesített vadhúsvizsgáló vagy egy hatósági állatorvos vagy egy magán-állatorvos köteles az egészségügyi kockázatot jelentő jellemzők kizárására és azonosítására irányuló vizsgálatokat elvégezni. Amennyiben a vizsgálat során rendellenes jellemzőket nem talált, az elejtés előtt rendellenes viselkedést nem figyeltek meg, és a környezeti szennyeződés gyanúja nem áll fenn, az elejtett apróvadat kifogásmentesnek minősíti és kitölti az apróvad gyűjtőigazolást. 9. § (1) A képesített vadhúsvizsgáló vagy a magán-állatorvos köteles azonnal értesíteni az illetékes hatósági állatorvost, amennyiben a vizsgálatai során tapasztalt elváltozások, vagy az elejtő vadász által megfigyelt körülmények nem teszik lehetővé, hogy az elejtett vadat kifogásmentesnek minősítse, és ennek alapján kitöltse a vadkísérő jegyet, vagy az apróvad gyűjtőigazolást. (2) A hatósági állatorvos a képesített vadhúsvizsgáló vagy a magán-állatorvos értesítését követően haladéktalanul köteles a kifogásolt elejtett vadat megvizsgálni, annak fogyaszthatóságáról döntést hozni. (3) A kifogásolt elejtett vadat csonkítatlanul - gyomor és a belek kivételével - zsigereivel együtt kell a hatósági állatorvosnak bemutatni. Ha az elváltozás a gyomrot, valamint a beleket érinti, azokat is be kell mutatni. 10. § (1) A hatósági állatorvos a vadászatra jogosult értesítése alapján, a 12. és 13. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő vadbegyűjtő helyen, az elejtést követő 48 órán belül megvizsgálja a végső fogyasztónak minősülő természetes, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek átadásra vagy eladásra kerülő elejtett vadat. Amennyiben az elejtett vad húsát fogyasztásra alkalmasnak találta, a 3. melléklet szerinti hússzállítási igazolást állít ki. (2) A hatósági állatorvos az elejtett vadat vagy annak bizonyos részeit, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: 1069/2009/EK rendelet) 8. cikk a) pont v. alpontja alapján 1. kategóriába tartozó anyagnak minősíti, amennyiben fennáll annak a gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött. A hatósági állatorvos dönt a fogyasztásra alkalmatlan 1. kategóriába tartozó anyagnak minősített elejtett vadnak vagy részeinek további sorsáról, elszállításának és megsemmisítésének módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról az 1069/2009/EK rendelet alapján. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 19. § (4) bekezdése esetében az ártalmatlanítás költsége az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot terheli. Ha a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúja kizárható, továbbá a (3) bekezdésben részletezett esetben - összhangban az Éltv. 19. § (1) bekezdésével - az állati eredetű melléktermék tulajdonosa saját költségén gondoskodik annak elszállításáról és ártalmatlanná tételéről. (3) Amennyiben a hatósági állatorvos vizsgálatai során az elejtett vadat vagy annak bizonyos részeit fogyasztásra alkalmatlannak minősíti és nem áll fenn annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött, köteles a fogyasztásra alkalmatlan elejtett vadnak vagy részeinek további sorsáról, elszállításának és ártalmatlanításának módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról döntést hozni. A fogyasztásra alkalmatlan, elejtett vad vagy bizonyos részeinek elszállítása és ártalmatlanítása során, amennyiben nem áll fenn az emberre vagy állatra átvihető járványos betegség gyanúja, az 1069/2009/EK rendelet 10. cikk b) pont i. alpontjában meghatározott 3. kategóriába tartozó anyagokra vonatkozó szabályokat kell betartani. 11. § (1) A hatósági állatorvos a vadbegyűjtő helyen történő húsvizsgálat során, nagyvad esetében a vadkísérő jegyet, apróvad vizsgálat esetén az apróvad gyűjtőigazolást bevonja és visszajuttatja, az azt kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. Az azonosító jelnek, a lőtt nagyvad feldolgozásáig annak csánkján kell maradni. (2) A hatósági állatorvos nyilvántartást vezet a) a húsvizsgálat eredményéről, b) az általa megvizsgált elejtett nagyvad esetében ba) az azonosító jel sorszámáról, bb) a vadkísérő jegy darabszámáról, bc) az elejtett vad fajáról, c) az általa megvizsgált elejtett apróvad esetében az apróvad ca) gyűjtőigazolás sorszámáról, cb) darabszámáról, cc) fajáról. (3) A vadfeldolgozó létesítménybe szállított elejtett vad esetében a hatósági állatorvos a) a vadfeldolgozó létesítményben elvégzi a húsvizsgálatot, b) a vadkísérő jegyet továbbá az apróvad gyűjtőigazolást bevonja, c) a b) pontban foglalt okiratról másolatot készít, d) a b) pontban foglalt okirat eredeti példányát visszajuttatja az azt kibocsátó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósághoz. (4) Elejtett vad húsvizsgálata során fogyaszthatósági döntés csak valamennyi vizsgálati eredmény ismeretében hozható. (5) Állategészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági okból az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság állategészségügyi intézkedés keretében előírhatja az elejtett vad kötelező hatósági állatorvosi vizsgálatát is függetlenül azok forgalomba hozatali módjától. 5. Vadbegyűjtő hely 12. § (1) A vadbegyűjtő hely üzemeltetését, illetve az üzemeltetés megszüntetését, annak időpontjától számított nyolc napon belül írásban be kell jelenteni a vadbegyűjtő hely elhelyezkedése szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalához nyilvántartásba vétel céljából. (2) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vadbegyűjtő helyekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartott vadbegyűjtő létesítményeket a megyekódból (NUTS kód), a „VGY” betűkombinációból és egy hat számjegyű futósorszámból álló regisztrációs számmal látja el. A kiadott regisztrációs szám nem adható ki még egyszer. (3) Amennyiben a regisztrált vadbegyűjtő hely a) nem felel meg e rendelet előírásainak, vagy b) tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszerbiztonsági jogszabályok előírásait olyan súlyosan megsérti, hogy a fogyasztók egészségét sérti vagy veszélyezteti, a vadbegyűjtő hely fekvése szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vadbegyűjtő hely üzemeltetését egy évre megtiltja, és ennek tényét a nyilvántartásában feltünteti. 13. § (1) Vadbegyűjtő helyet létesíteni szilárd burkolattal ellátott, csatornázott vagy szennyvízaknával rendelkező, bekerített helyen lehet, ahol ivóvíz minőségű víz rendelkezésre áll. (2) A vadbegyűjtő hely üzemeltetője nyilvántartást köteles vezetni a) a beszállított elejtett vad aa) fajáról, ab) darabszámáról, b) nagyvad esetén az elejtett vad azonosító jelének sorszámáról, c) apróvad esetén az apróvad gyűjtőigazolásának sorszámáról, d) a beszállítás idejéről (év/hónap/nap/óra), e) az elejtett vadat beszállító személy nevéről, lakcíméről vagy székhelyéről, f) az elejtett vad beszállításkor mért termék hőmérsékletéről, g) a kiszállítás idejéről (év/hónap/nap/óra), h) az elejtett vadat kiszállító személy nevéről, lakcíméről vagy székhelyéről, i) az elejtett vad kiszállításkor mért termék hőmérsékletéről, valamint j) a vadhűtő hőmérsékletéről. (3) A vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének gondoskodnia kell az állati kártevők távoltartásáról. (4) A vadbegyűjtő hely vadhűtőjének a) rendelkeznie kell a függesztett tároláshoz szükséges felszerelésekkel és berendezési tárgyakkal, b) olyan méretűnek kell lennie, hogy a benne tárolt vadászható állatfajok, a függesztett tárolás során, sem a padozattal, sem az oldalfallal, sem egyéb olyan felülettel nem kerülnek érintkezésbe, amelyek az elejtett vadat tovább szennyeznék, c) olyan teljesítményűnek kell lennie, hogy a benne, egy időben tárolt összes nagyvad teljes tömegének hőmérséklete 0-7 °C, valamint a benne, egy időben tárolt összes apróvad teljes tömegének hőmérséklete 0-4 °C legyen. (5) A vadbegyűjtő helyen rendelkezésre kell állnia a) az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére zárt, csorgásmentes, mosható és fertőtleníthető tartálynak vagy azzal egyenértékű megoldásnak, b) olyan működőképes fényforrásnak, amely már a kezdődő, a húsvizsgálat szempontjából lényeges elváltozások észlelését is lehetővé teszi. 6. A képesített vadhúsvizsgáló képesítési követelményei 14. § (1) A képesített vadhúsvizsgálók képzése iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. (2) A tanfolyamon való részvétel alapkövetelménye a) középfokú végzettség, b) minimum tíz év szakmai gyakorlat és állami vadászvizsga megléte, vagy c) a hatósági állatorvos felügyelete alá rendelt kisegítők szakképzési követelményeinek teljesítése. (3) A képesített vadhúsvizsgálók képzéséhez az oktatási anyagot az MgSzH az Országos Magyar Vadászkamarával (továbbiakban: vadászkamara) egyeztetve készíti el. (4) A képesített vadhúsvizsgálók képzésének, illetve továbbképzésének szervezését és lebonyolítását az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a Vadászkamarával közösen végzi. A vizsgabizottság tagjai az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság képviseletében kettő fő állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakértő és a vadászkamara képviseletében egy fő. (5) A képesített vadhúsvizsgálói tevékenységet - a képzés sikeres teljesítése esetén - az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi és a képesített vadhúsvizsgálót ezzel egy időben nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza a képesített vadhúsvizsgáló nevét, működési területét, nyilvántartási számát, továbbá a nyilvántartásba vétel napját. (6) Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló a tevékenységét nem folytatja tovább, azt 8 napon belül köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. (7) A képesített vadhúsvizsgáló, illetve a 8. § szerinti vizsgálatot végző magán-állatorvos köteles az MgSzH által meghatározott továbbképzéseken részt venni. Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló nem igazolja a továbbképzésen való részvételét, úgy a vadhúsvizsgáló tevékenységét az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság ideiglenesen felfüggeszti. A tevékenység csak a továbbképzés elvégzése és a területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság és vadászkamara felé történő igazolása után engedélyezhető újra. (8) A (7) bekezdés kivételével a képesített vadhúsvizsgálókra vonatkozó előírások megsértése esetén a képesített vadhúsvizsgáló engedélyét vissza kell vonni, és egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell. A vadhúsvizsgálói tevékenység ismételt engedélyezésére - a képzés újbóli teljesítése esetén - az engedély visszavonását követő egy év eltelte után kerülhet sor. 7. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) Az 5. § (2) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. 16. § Az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló 141/2009. (X. 29.) FVM rendelet 3. § 6. pontja és 2. számú melléklete szerinti vadkísérő jegy a 2011/2012. vadászati évben is felhasználható. 17. § Ez a rendelet a) az élelmiszer-higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) pontja, 1. cikk (3) bekezdése, b) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 2004. április 29-i 853/2004/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 1. cikk (3) bekezdés e) pontja, 1. cikk (4) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 18. § Hatályát veszti a) az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló 141/2009. (X. 29.) FVM rendelet, b) az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról szóló 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése. 1. melléklet a 43/2011. (V. 26.) VM rendelethez VAD-KÍSÉRŐ JEGY MINTÁJA Azonosító jel sorszáma: Vadászatra jogosult kódszáma: Elejtő neve: Elejtés helye, ideje (év, hónap, nap, óra): Elejtett vad faja, kora: Elejtés előtt tapasztalt elváltozások: Elejtett vad testének és zsigereinek vizsgálatakor észlelt elváltozások: Vizsgálat helye, ideje (év, hónap, nap, óra): Vizsgáló nyilvántartási száma, vagy bélyegzőszáma: Vizsgáló neve, aláírása: 2. melléklet a 43/2011. (V. 26.) VM rendelethez APRÓVAD GYŰJTŐIGAZOLÁS MINTÁJA Sorszám a következő adattartalommal: 1. a vadásztársaság helye szerinti megye kódja (NUTS), 2. hat számjegyű futósorszám. Apróvad faja: Apróvad darabszáma fajonként: Elejtés helye, ideje (év, hónap, nap, óra): Vadászatra jogosult kódszáma: Vizsgálat helye, ideje (év, hónap, nap, óra): A vizsgálat megállapításai: Vizsgáló nyilvántartási száma, vagy bélyegzőszáma: Vizsgáló neve, aláírása: 3. melléklet a 43/2011. (V. 26.) VM rendelethez HÚSSZÁLLÍTÁSI IGAZOLÁS Ügyiratszám: Elejtett nagyvad faja: Azonosító jel sorszáma: Elejtett apróvad faja: Elejtett apróvad darabszáma: Apróvad gyűjtőigazolás sorszáma: Vadászatra jogosult kódszáma: Vizsgálat helye, ideje (év, hónap, nap, óra): Elejtett vad rendeltetési helye: Nyilatkozat: alulírott hatósági állatorvos igazolom, hogy a fent leírt elejtett vadat megvizsgáltam, azokat fogyasztásra alkalmasnak találtam. Érvényesség: kiállítástól számított 2 nap, az előírt tárolási, szállítási és értékesítési feltételek esetén. Hatósági állatorvos neve: Hatósági állatorvos bélyegzőjének száma: Kiállítás dátuma: A vizsgáló bélyegzőjének lenyomata és aláírása: | ||||||||||||||||||||||
Vadászbaleset Kübekházán |
2011-11-08 |
|||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
Hegyes Zoltán elnök úr nyilatkozata a balesetről: (2011.11.07) http://vtvszeged.hu/hun/s_!musorok/i_hirado_(szegedi_hirek)_15/t_H%C3%ADrad%C3%B3%20(Szegedi%20H%C3%ADrek)/index.html | ||||||||||||||||||||||
In memoriam Dr. P á l f y Lajos ( 1932 – 2011 ) |
2011-09-14 |
|||||||||||||||||||||
Elment egy vadász …. | ||||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
n memoriam Dr. P á l f y Lajos ( 1932 – 2011 )
Elment egy vadász …. Valamikor az ötvenes évek végén egyszer csak előkerült egy ember az akkori vízügyi igazgatóságnál, aki nagyon megérezte a vadászatban rejlő kapcsolat-építés, a vadászaton keresztül történő közösségi érdekek érvényesítésének lehetőségét, és aki nem volt rest a saját idejét és energiáját feláldozni annak a szenvedélynek az oltárán, mely szenvedély élete végéig elkísérte. Ösztönösen érzett rá a vadászat ízére, nagy szerencsével talált rá azokra az emberekre, akiktől tanulhatott, és akikkel irányíthatott. Számos területen megfordult, minden magyarországi nagyvadat is sikerült elejtenie, és néhány kivételes trófea is gazdagította a vadászemlékeit. Vitathatatlan érdemei vannak a mai napig egyetlen vízügyi vadásztársaság területének kialakításában, és a vadászház felépítésében hiszen húsz évig irányította ezt a Társaságot. Nem tanulta a vadgazdálkodást, de ösztönösen tudott jó döntéseket hozni, közösséget formáló gondolkodása lehet sokunk számára példa az életünk során. A „kilencszázhetvenes” tiszai nagyárvíz után maga lőtte a Dél-Alföld első vaddisznóját szeretett vadásztársasága területén, és azon kevés alföldi vadász közé tartozott, aki a koros őzbakot bizonyosan előrébb helyezte a vadászati álmok rangsorában, mint az afrikai vadászatot. A büszke volt a különféle vadászati könyvekből és jelvényekből, vadászati relikviákból álló gyűjteményére is, de a legbüszkébb mindig is arra volt, hogy még életében hosszú ideig együtt vadászhatott Balázs unokájával, aki hivatásos vadász lett annál a vadásztársaságnál, amelynek alapító tagja volt. Őszinte volt, hamar mondott néha kendőzetlenül véleményt, amelyet valójában mindig is a „szent meggyőződése” alakított ki, és amelyen nehezen tudott változtatni, de magam is tapasztalhattam, hogy tudott alkalmazkodni a megváltozott világ számára sokszor nehezen befogadható szabályaihoz is. Nehezen élte meg a rendszerváltás előtti és utáni éveket, az ezredfordulót követően azonban lenyugodott, és életét a vadászatnak, a Barátainak és a Családjának szentelte. Szeretett Párja elvesztését követően számos betegség gyengítette, melynek végén a 79 évig zakatoló szíve két nappal a születésnapja előtt elfáradt….. Neve felkerül az ópusztaszeri vadászháznál épített obeliszkre a jövő vadászai számára emlékezésül! Egy elkötelezett, dolgos és szenvedélyes vadásszal kevesebben vagyunk…..
….akit fiaként szeretett :
Hegyes Zoltán | ||||||||||||||||||||||
Csongrád Megyei Vadásznap - Meghívó |
2011-08-10 |
|||||||||||||||||||||
Csongrád Megyei Vadásznap 2011.augusztus 18-28. között | ||||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
Csongrád Megyei Vadásznap 2011.augusztus 18-28. között kerül megrendezésre. | ||||||||||||||||||||||
Kérés a magyar vadászokhoz |
2011-07-07 |
|||||||||||||||||||||
Kérés a magyar vadászokhoz | ||||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
Kérés a magyar vadászokhoz Kedves Vadásztársak! A Nimród Vadászújság eddig három trófea-bemutatót szervezett a FeHoVa kiállítás keretei között. Az elsőn valamennyi magyar világrekord trófeát, a másodikon az európai világrekordokat mutattuk be, a harmadikon – idén – „Magyarok Ázsia vadászösvényein” címmel állítottunk ki válogatást magyar vadászok által Ázsiában elejtett vadfajok trófeáiból, 2012-re pedig „Magyarok Észak-Amerika vadonjaiban” című bemutatót szervezünk. Minden alkalommal kiállítottunk Nadler Herbert háború előtti agancskiállításainak emlékére 25 – 25 magyar trófeát is, nagyvadfajonként 5 – 5 trófeát az előző évi vadászidény kiváló trófeái közül. Mindegyik trófea-bemutatónak igen pozitív visszhangja volt. Nemrégen Pozsonyban rendezett a szlovákiai vadászszövetség trófeakiállítást 650 trófeával. Szeretnénk, ha hazánk is hatásosan mutathatná be vadgazdálkodásának eredményeit a magyar vadászok segítségével, továbbfejlesztve a Nimród által szervezett Nadler Herbert trófea-bemutatót. Úgy gondoljuk, hogy 1000 trófea összegyűjtése és bemutatása szolgálná igazán a céljainkat! Szeretnénk, ha mi magyarok megmutathatnánk Európának, hogy ma is képesek vagyunk felvonultatni természeti-vadászati értékeinket egy nagyszabású kiállítás keretében, visszadva ezzel a magyar vadászat régi fényét, a világban kivívott hírnevéhez méltóan. Mindez megvalósítható, ha megyénként 100 darab, 2007-2011 közötti időszakból származó, és alátétre szerelt nagyvadtrófeát felajánlanak vadászaink a 2012. február 16-19. között megrendezendő FeHoVa keretei közötti trófea-kiállítás céljára a szervezést vállaló megyei vadászkamarának, vadászszövetségnek, amely a válogatást a kialakított szempontok szerint elvégzi. Kérem ezért a tisztelt Vadásztársakat, hogy az alábbi adatok megküldésével ajánljanak fel trófeákat a nemes cél megvalósítása érdekében. A trófeák központi helyen való tárolásáról, majd a kiállításra és vissza történő szállításáról a szervezők gondoskodnak, a FeHoVán pedig 24 órás őrzéssel a Hungexpo gondoskodik a trófeák biztonságáról. Az 1000 trófeás bemutató csak nemzeti összefogással valósítható meg. Ehhez kérem a magyar vadászok segítségét, támogatását!
Budapest, 2011. június 29.
Tisztelettel és vadászüdvözlettel,
Dr. Zoltán Attila főszerkesztő
| ||||||||||||||||||||||
Csongrád Megyei Vadásznap - Sándorfalva |
2011-06-28 |
|||||||||||||||||||||
Csongrád Megyei Vadásznap - Sándorfalva | ||||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||||
St. Hubertus Kupa eredményjegyzék |
2011-06-16 |
|||||||||||||||||||||
Korongvadászat 50 korongra Hódmezővásárhely 2011.06.04. | ||||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Szent Hubertus Kupa 2011 |
2011-05-18 |
|||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
Szent Hubertus Kupa 2011. „Vadász lövészverseny”
Csongrád megyei vadászok lő versenye.
A versenysorozat célja: Csongrád megye vadászai részére versenyzési, gyakorlási lehetőség biztosítása a megye lőterein, a lőterek bemutatása, népszerűsítése. A fordulók helye, ideje: I. forduló: Ásotthalmi lőtér, május 28-án (szombat) 9 órától, 25 gyorsított korongvadászat + 25 bolygó trap. Tóth András: 30/9258-656 II. forduló: Hódmezővásárhely Szakszervezeti Vt. lőtere, június 4.-én (szombat) 9 órától. 50 korongos korongvadászat Égető József: 30/240-3984 III. forduló: Csongrád, Cseh István koronglőtér, június 26.-án (vasárnap) 25 toronykakas +25 gyorsított korongvadászat. Asztalos Zoltán: 30/219-3677. IV. forduló: Kiszombori lőtér, július 2.-án (szombat) 9 órától. 25 vadász skeet + 10 lövés 0.22-es fegyverrel 50 m, nyílt irányzék. Sákovics József: 30/938-0399 V. forduló: Dalerd zRT, Derekegyház, július 23.-án (szombat) 9 órától 10 futó vad + 25 bolygó trap Szabó András: 30/4157-092 VI. forduló: Szegedi lőtér, augusztus 13.-án (szombat) 9 órától, 25 vadásztrapp + 25 vadász skeet. Mácsai Béla: 30/955-0134. Nevezés és nevezési határidő: a forduló felelősénél telefonon vagy a verseny napján 8.30-ig. Nevezési díj: fordulónként egyéni indulóknak egységesen 4000 Ft (+Áfa), mely magában foglal a versenyző részére egy ebédet. A versenyek lebonyolítása, értékelése a Magyar Korongvadász Szövetség szabályai szerint. Résztvevők: érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkező Csongrád megyei vadászok. Általános tudnivalók: a koronglövészet során max 12-es kaliberű sörétes fegyver, max. 28 g söréttöltet és max. 2,5 mm sörétátmérő. A Szent Hubertusz Kupa értékelésébe a kiírásban szereplő versenyszámok tartoznak. A fordulónkénti holtverseny szétlövés során kerül eldöntésre. Nevezni lehet egyénileg és csapatban. A csapatok háromfősek, de fordulónként két legjobb eredményt elérő versenyző számít az értékelésbe. A verseny értékelése a záró fordulót követően történik, az értékelésbe a legjobb öt forduló eredménye számít. Fordulónként az I. helyezett 15 pontot a XV.-ik helyezett 1 pontot kap. Díjazás: Az összetett verseny, egyéni első öt helyezettje díjazásban részesül. A verseny egyéni és csapat győztese a Szent Hubertus Kupa vándorserleget elnyeri. A korrekt verseny lebonyolítás érdekében a helyszíneken pontosítások történnek, a verseny helyszín és időpont változásának joga fönntartva. Gyakorlásra, a versenyt megelőző napon, a fordulók rendezőinek előzetes megkeresését követően van lehetőség. A fordulók zökkenőmentes lebonyolítás miatt előzetes értesítést kérünk minden lövőtől, aki indul a versenyen!
OMVK Csongrád Megyei Területi Szervezet Elnöksége Csongrád Megyei Vadászszövetség Elnöksége | ||||||||||||||||||||||
Fácán árajánlat |
2011-02-07 |
|||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
Tisztelt Hegyes Zoltán!
Köszönjük érdeklődését!
A Perjési és Társa Kft. az egyik legbefolyásosabb a hazai apróvadtenyésztésben. A hírnévre nem csak a fácánokkal és foglyokkal való tradicionális foglalkozással, a 15 éves szakmai tapasztalattal, hanem a folyamatos minőségi állománnyal is szert tettünk. Hiszen tudják: madarat ... tolláról Kérése alapján küldöm ajánlatunkat.
Az árak telepi árak, az ÁFA-t és a szállítás árát nem tartalmazzák! A szállítás önköltségi áron megoldható, 2.000 db felett ingyenes kiszállítást vállalunk. Mennyiségi kedvezmény lehetséges! Árajánlatunk 1:1 ivararánnyal érvényes, tisztán kakast nem értékesítünk.
Kelt: 2011. január 29. Vadászüdvözlettel: Perjési Nándor
| ||||||||||||||||||||||
Felhívás - vadászatra jogosultak és minden érdeklődő részére |
2011-01-28 |
|||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
F e l h í v á s
Tisztelt Csongrád megyei Vadászatra jogosultak, Vadásztársaságok illetve földtulajdonosi alapon vadászók, vadgazdálkodást folytatók! A 2010 évi katasztrofális időjárás sújtotta területek megcsappant fácán állományának - minden bizonnyal minden vadászterületen indokolt – törzsállomány pótlása érdekében Társaságunk kész vadászfácánt illetve szaporodásra alkalmas törzsállományt kínál hasznosításra vadászias feltételek mellett. A rendelkezésre álló fácánmennyiség 2 – 3000 db vegyes ivarú fácán, ép tollazattal és megfelelő állatorvosi igazolással. A közvetlen területre szállítás - akár szelektálva tyúkot és kakast – természetesen megoldható. A Csongrád Megyei Vadászszövetség vezetésével történt előzetes egyeztetés alapján kérem az érdeklődőket kérdéseikkel vagy elképzeléseikkel közvetlenül az alábbi mobil elérhetőségen keressenek : +36 70 942 0195. Előzetes egyeztetés alapján az állomány megtekinthető. Minden érdeklődő hívást szívesen fogadok.
Szonta-Safari Kft
| ||||||||||||||||||||||
A belvíz hatása a vadgazdálkodásra |
2011-01-14 |
|||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
1. ábra
2. ábra Megállapítások:
Fácán: - a hasznosítás általában leköveti a csapadékviszonyok alakulását, kivétel lesz 2010 (lásd 1. számú ábra) - meghatározó a 04 – 06 hónapok csapadékellátottsága, gond a légköri aszály pl.: 2003. 04 – 06 hó Σ 64 mm és a túlzottan csapadékos és hűvös tavasz, nyárelő pl.: 2010. 04 – 06 hó Σ 320 mm (lásd 2. számú ábra) - a tavaszi hónapok csapadékellátottságán belül fontos annak eloszlása és a csapadékos napok száma (2010. áprilisában megyénkben 150 mm csapadék hullott, amely a sokévi átlag háromszorosa és szinte minden nap esett). - a csapadékviszonyokon túlmenően a napi átlaghőmérséklet és a napsütéses órák száma sem közömbös, amely szintén kedvezőtlenül alakult. - mindezek alapján megállapítható, hogy a későbbi belvíztől – részben függetlenül – már 2010. Tavaszán megpecsételődött a fácánszaporulat sorsa.
Mezei nyúl: - a mezei nyúl mortalitásánál – a fácánhoz viszonyítva – kevésbé meghatározó tényező az éves csapadékmennyiség alakulása; - ugyanakkor a szélsőségesen száraz vagy csapadékos időjárás könnyen a populáció nagyságának szűk keresztmetszetévé válhat; - a csapadék mennyisége és annak eloszlása az egyéb mortalitási tényezőkkel együttesen – adott esetben egymással kölcsönhatásban – érvényesülnek (kompenzációs mortalitás) - a mezei nyúl esetében a belvíz hatása – a vízborítottsággal összefüggésben – differenciáltan jelentkezett, de a hasznosítást mindenütt nehezítette
Őz: - a fácánhoz és a mezei nyúlhoz viszonyítva kevésbé csapadékfüggő, de a szélsőségesen száraz augusztus – szeptember kondícióromlást, hasmenéses megbetegedést eredményezhet (csökken a vegetációs vízbázis, az itatóhelyek fertőződnek) - az eddigi belvízborítottság katasztrofális problémát még nem okozott Összességében: - a belvíz vadállományunkra – elsősorban a téli hónapokban – a nyugvóhelyek beszűkülésével (pl. a nádasok víz alá kerülésével) károsan hat, ugyanakkor a tavaszi, nyári időszakban a zavartalan élőhely növekedni fog, ezért bízunk benne, hogy amit a természet az elmúlt évben elvett, azt ebben az évben részben visszaadja - fentiekkel összefüggésben az apróvad állomány ragadozókkal szembeni kiszolgáltatottsága jelentősen növekedett - a belvíz mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatása lényegesen nagyobb, (a jelenlegi vízborítottság 59 000 ha I 16,1%) - a fácán és mezei nyúl esetében hasznosítási számaink az utóbbi évtizedekre vonatkoztatva vélhetően negatív rekordot döntenek, melynek nem csak az állománynagyság, de a hasznosítási körülmények (terepviszonyok) is okai - bízunk benne, hogy a tavaszi létszámbecslés (törzsállományunk) nem mutat majd hasonlóan kritikus képet
Mit tett a vadászati hatóság? - 2010. december elején állományfelmérés a vadászatra jogosultaktól bekért addigi hasznosítási adatok alapján; - Megyei Vadgazdálkodási Tanács javaslata: „ Ahol a napi teríték természetes fácánból és mezei nyúlból átlagosan nem éri el résztvevő vadászonként az 1 –1 darabot, ott 2011. január 1-től az apróvad vadászatát le kell állítani.” - 2010. december végén 5 vadászatra jogosultnál (Σ 61 vadgazdálkodási egység) kellett korlátozó intézkedést elrendelni, a többség már korábban önmérsékletet tanúsított - A drasztikusan beszűkült élőhely miatt 2011. január elején kértük a vadászatra jogosultakat, hogy az elkövetkező időszakban a vadállomány nyugalmának biztosítására és etetésére fokozott figyelmet fordítsanak Teendők Országos szinten: - a pufferkapacitás felmérése és a bővítés lehetőségének kidolgozása, összefüggésben a nemzetgazdasági szinten országosan kifizetett kárenyhítési támogatással és az elmaradó haszonnal, (ugyanis az utóbbi 15 évben szinte minden második év aszály- vagy belvízkáros) - a meglévő csatornahálózat karbantartásának és működtetésének átgondolása - az élőhely fejlesztési támogatások ismételt és érdemi meghirdetése (most vizsgáznak a csenderesek és a vadföldek) - a vadászatra jogosultság körének bővítése – magánszemélyek bevonása – és ezzel a tőkeáramlás ágazatunkba történő megindítása
Megyei szinten: - megyei pályázati alap létrehozása a vadgazdálkodás fejlesztésére.
Vadászatra jogosultak szintjén:
Köszönöm a figyelmet!
| ||||||||||||||||||||||
Erdei szalonka monitoring |
2010-03-12 |
|||||||||||||||||||||
Erdei szalonka monitoring | ||||||||||||||||||||||
| részletek mutatása » | ||||||||||||||||||||||
|
A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság az országos szalonka monitoring programban résztvevő 19 Csongrád megyei Vadgazdálkodó vadászterületén, március 11. és április 10. közötti időszakban engedélyezi kisszámú erdei szalonka idényen kívüli elejtését. | ||||||||||||||||||||||
| További hírek » | ||||||||||||||||||||||





(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom






